Nemet mondani
"Nemet mondani másoknak: ez része a felébredésnek, ez gyönyörű. A felébredés része, hogy úgy éled az életedet, ahogy helyesnek találod. Értsd meg: ez nem önzés.
...Önzés az, mikor másoktól azt követeled, hogy úgy éljenek, ahogy te helyesnek látod. Az önzés. Nem önzés, ha úgy éled a saját életed, ahogy helyesnek látod."
– Anthony de Mello
💥 Ez az idézet először mellbe vágott.
Aztán elkezdett gyógyítani.
Hányszor éreztem bűntudatot, amikor nemet mondtam…
A gyerekeimnek, a férjemnek, egy barátnőmnek, egy munkahelyi kérésnek.
Mintha az én "nem"-em automatikusan valaki más "csalódásává" vált volna.
Mintha kötelességem lenne mindig elérhető, mindig kedves, mindig jó lenni.
De ki dönti el, mi a "jó"?
És mi történik akkor, ha a "jó" másnak fáj, de nekem romboló?
A Szabadságra megyek magammal írásakor – és minden egyes önmagamért meghozott döntésemben – újra és újra visszatértem ehhez a kérdéshez:
Eléggé szeretem magam ahhoz, hogy nemet mondjak?
Nemet mondani a túlvállalásra.
Nemet mondani a "muszájra".
Nemet mondani a szerepekre, amikben már nem érzem magam élőnek.
És igent mondani MAGAMRA.
Az alvásra. A csendes kávéra. Egyedül töltött napokra. Egy kanapén végigsírt estére. Egy mosolyt fakasztó döntésre.
Ez nem önzés.
Ez önmagam újra-visszaszerzése.
De tudod, mi volt az igazi felismerés?
Hogy amikor elkezdtem nemet mondani másoknak, akkor kezdtem igazán igent mondani azokra a kapcsolatokra, amikben nem a megfelelés, hanem a szeretet tart meg.
Ha most ott vagy, hogy kellene egy nagy "nem"...
De még nem mersz.
Vagy nem tudod, hogyan.
Akkor ez az üzenet érted van.
Ez a könyv is.
Tudd:
Nem vagy önző, ha önmagadhoz vagy hű.
És nem vagy rossz, ha közben másoknak nem felelsz meg.
Csak éppen elindultál – MAGAD felé.
Mea